Siklós

Siklós környékén harmincezer éve mamutvadászok éltek, majd nyolcezer éve vándoroltak ide az első földművelők. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket, de később a kelták is megjelentek itt, akikhez köthető a szőlőtermelés, a borfogyasztás megjelenése.

A területet meghódító rómaiak a 2. század közepére fejezték be Pannónia úthálózatának kiépítését, és a század végére alakult ki az összefüggő városhálózat. A Villányi-hegység mentén nyugat felől futó római út Mursáról (Eszék) vezetett Sopianae, vagyis Pécs felé. A Római birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak, akiket a germánok, a keleti gótok, a langobárdok követtek. Az avarok után pedig a frankok érkeztek. A még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyarok csak a tizedik század táján érkeztek Baranyába.

A Kán nemzetség Siklósi ága a 12. századtól a 14. század végéig uralta a birtokot, melynek váráról egy 1294-ben keltezett irat tudósít elsőként. A Garaiak birtokában 1395-től 1481-ig volt az uradalom. 1401 júniusától októberig Luxemburgi Zsigmond a bárók lázadása kapcsán, ifjú Garai László várúr révén a siklósi várban tartózkodott. A Garai-korból maradt ránk számos gótikus várrészlet, a gótikus kápolna és a plébániatemplom falfestményei.

1507-ben Perényi Imre nádor lett a tulajdonos, aki „Soklyos” várát a reneszánsz jegyében korszerűsítette. Ekkor készült a vár bejáratát jelentő Barbakán és a Perényi-címeres kandalló az első emeleten. 1515-ben Perényi Imre Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül. 1526-ban ő volt az, aki a mohácsi csata hírére a siklósi várnéppel eltemettette az ütközet halottait.

1543. július 5-én Siklós a török birodalom részévé vált. A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai ferences templomot is mohamedán imahellyé alakították. (Malkocs bég dzsámiját a huszadik században meglelték, helyreállították. A rekonstrukció 2004-ben Europa Nostra-díjat kapott.)

A Szent Liga csapatai 1867-ben szabadították fel a várost. 1728-ban vált birtokossá a Batthyány-család, amely – Batthyány Kázmérnak a szabadságharcban játszott szerepe miatt – 1849-ig uralta a siklósi uradalmat. (A gróf hamvait 1987-ben temették újra a várkápolnában.) Még egy évtizedre visszaszerezték a birtokot, de 1873-ban a Benyovszky családnak adták tovább, amely utolsó birtokosa volt. A vár 2000 óta a város kezelésében van.

A szőlőművelésről évszázadok óta híres település 1977-ben kapott városi jogot, amikor az addig önálló, szomszédos Máriagyűdöt hozzácsatolták.

Nevezetességek, látnivalók

Malkocs bej dzsámi

Cím: Siklós, Kossuth tér 15.

Máriagyűdi kegytemplom

Cím: Siklós-Máriagyűd, Vujicsics u. 66.

Plébániatemplom

Cím: Siklós, Batthyány Kázmér u. 3.

www.siklosiplebania.hu

Szerb templom

Cím: Siklós, Táncsics Mihály utca

Református templom

Cím: Siklós, Kálvin utca

www.siklosref.hu

Kerámia alkotóház

Cím: Siklós, Ferences Rendház, Vajda J. tér 2.

Thermal Spa Siklós

A 2010. július 23-án megnyílt, négyszintes, több mint ötezer négyzetméteres fürdőkomplexum 570 fő befogadására alkalmas.

Cím: Siklós, Baross Gábor utca

www.siklosfurdo.hu

Vár

A siklósi vár felújítás miatt 2011 tavaszától látogatható újra. Kiállítási anyaguk addig a vár melletti galériában és a Vártörténeti Múzeum épületében tekinthető meg.

Vártörténeti Múzeum és helytörténeti kiállítás

Cím: Siklós, Vajda János tér 8.

www.siklosivar.hu

Máriagyűd

A már közigazgatási szempontból Siklóshoz csatolt Máriagyűdön már 1006-ban kialakult az első kegyhely. A mostani, majd három évszázados, neogótikus ferences templomot a hívők mellett számos turista, elmélkedésre vágyó látogató is fölkeresi.