Községünk jelene

Drávaszabolcs közvetlenül a horvát határ mellett fekvő, hétszáznál több lakosú település Dél-Baranyában. Közigazgatásilag a kovácshidai körjegyzőségéhez tartozik. Két szomszédunk, Drávapalkonya és Drávacsehi nyugati irányban, egymás után, két és négy kilométerre található. Kelet felé, két kilométerre Gordisára érkezhetünk. Déli irányban, néhány kilométerre található a Horvátországba vezető nemzetközi határátkelőhely, ami schengeni határállomás.

Községünktől északra, mintegy négy kilométerre fekszik a termálfürdőjéről nevezetes Harkány városa. Újabb néhány kilométert kell megtennünk, és a Tenkes kapitánya városába, Siklósra érkezünk. A harmadik nevezetes város pedig e vidéken Villány, a Bor és a Szőlő Nemzetközi Városa, a méltán híres borvidék névadó települése.

Az 58-as főúton, hozzávetőlegesen harminc kilométeres utazás révén érhetjük el az ország egyik legszebb fekvésű városát, Baranya megye székhelyét, a kétezer éves Pécset. A főútnak köszönhetően Drávaszabolcs könnyen megközelíthető gépkocsival. Naponta három pár autóbuszjárat közlekedik errefelé: ezek kötik össze falunkat a környező településekkel.

Drávaszabolcs szép kirándulási lehetőségeket kínál. A Duna-Dráva Nemzeti Park, maga a Dráva, a Villányi-hegység számos érdekességgel, vagy akár ritkasággal szolgálja a hasznos időtöltést keresőket. A környékben nyaralók a legjobban kerékpárral érhetik el községünket és a tájon átfutó turistautakat, tanösvényeket.

A terület, amelyen Drávaszabolcs és környéke éli mindennapi életét, a Dunántúl egyik igen érdekes tájegysége, a Dráva síkjának délnyugati szögletében fekszik. A vidék nyugati határán fekvő Drávafok és a keleten található Diósviszló között húzódó, a Dráva folyó vonalát követő, északról részben a Villányi-hegységgel körülbástyázott területet különleges néprajzi sajátosságok határozzák meg. Ennek a vidéknek a neve: Ormánság vagy régiesen Ormányság. Az Ormánság azonban elsősorban néprajzi, és csak másodsorban földrajzi fogalom. Földrajzilag Drávaszabolcs, sőt még Gordisa is ehhez a térséghez tartozik. A két falu életkörülményeiben, szokásaiban, ősi eszközeiben sok rokon vonást mutat, de mert nyelve, viselete, eredete más, mégsem soroljuk az Ormánsághoz.

Ez a táj az Alföld legnyugatibb nyúlványa, de nem “tengersík vidék”. Az itt épült falvak határában mindenütt található egy-egy „urma”, vagyis domb, kiemelkedés, amelyet a régen a medréből igen gyakran kilépő Dráva hordott, „urmolt” össze. Vidékünk éghajlata szubmediterrán jellegű, magas a napsütéses órák száma.

Mindezek alapján talán Ön is kedvet kapott, hogy vendégünk legyen!